Mindenek előtt a legfontosabb, hogy sok módszer van, mindenki máshogy ír szöveget és ez így van jól... Nem szabad elhinni mindent nekem se...
Azért összeszedtem pár szempontot, ami hasznos lehet, ha úgy döntesz, hogy elkezdesz reppelni.

1. Hangvétel!

Sok olyan sráccal találkoztam, akinek nagy dumája volt, nagyokat lehetett rajta sikítani, de amikor szöveget írt, igyekezett választékosan, meg komolyan reppelni komoly témákról, ami szarul állt neki. És nem működött. Észreveszem, hogy szóhasználatokat kölcsönöznek és igyekeznek úgy reppelni, ahogy elképzelik, hogy KELL reppelni. Ilyen nincs. A repp önkifejezés, ezért az működik a legjobban, ha úgy reppelsz, ahogy beszélsz. Olyan szavakkal és olyan dolgokról. Ne az embereknek, meg a közönségnek írj szöveget, hanem írj úgy, mintha kb. csak a spanodnak írnád! Attól lesz igazi, meg abból születnek a nagy dumák.
Dobj be néha olyan szlengeket is, amit csak ti vágtok, szard le ha nem értik!

2. Rímek!

Ez pont olyan, hogy ki hogy szereti... 
Inkább ahhoz van tippen, hogy mit ne csinálj. Kerüld a ragrímeket. Végülis kijönnek, meg stimmel még hangrendre is, de attól még nem esik jól az ember fülének. Megúszósnak hat és az is. 
Nekem az is kiábrándító ha hallom, hogy valaki nagyon nagyon ragaszkodik a sok szótagos rímekhez és a hangzás miatt feláldozza a tartalmat, vagy a nyelvtani helyességet. Hogy jobban csengjen . Az ilyen szövegek sokszor prozódiailag értelmetlenek lesznek és az nagyon tudja baszni az ember fülét. Kitekert szórendek, meg direkt rossz szám-személy egyeztetések a rím kedvéért. Nem ér annyit...

Persze van rá ellenpélda. Mondjuk megnézed mit nyom a Mikee Mykanic. Az ember állandóan jó összecsengésű hosszú rímeket dobál és kb. mindig marás. És nem is találsz benne olyat, amit nem tudsz értelmezni. Szóval az is jó, ha ebbe vagy, de akkor ne köss kompromisszumot. Olyat írj, hogy összecsengjen, értelme legyen és ne legyen idegen a fülednek élő beszédben sem. Ez nehéz, de nem lehetetlen.

Gyakorlati tanács: írj fel mondjuk egy 3-4 szótagos szót. Keress rá rímeket, írj le mindent, ami eszedbe jut. Nem baj, ha hülyeség. Mondjuk á-a-á: háttal áll, rátalál, kártyavár, fát darál, száz madár, áll a bál, kánanán... Mindegy. Ha leírsz egy csomót, minden szűrő nélkül, tuti bemákolsz valami váratlan és király rímet, ami értelemben is passzol.

3. Ritmika!

Nekem az nagyon fontos a reppben. Itt is nagy gond tud lenni, ha az ember sok szótagot akar belesűríteni egy sorba. Izgalmas is tud lenni, ha jól csinálják, de érdemes annyi szótagot használni, amit kényelmesen és tű pontosan oda tudsz rakni. 
Amikor kijött a Killakikitt első lemeze, a "Ne szarakodj", az nagyot szólt. És ha meg kéne fejtenem asszem azért, mert nem szarakodtak. Megmondták, hogy "Mi hozzuk az új flow-t fasszopók és nem ti!" És igazuk volt. 
Jó "élesen" odabaszták a sorok végét és a flow miatt akkor is jól csengett, ha csak két szótagos rímekről volt szó.

Gyakorlati tanács: Ha megírsz két sort, próbáld meg ne csak egyféleképpen elreppelni. Tesztelgesd, kezd be hamarabb, vagy csúsztasd el, hogy a vége máshova jöjjön ki. Érdekes dolgok jönnek ki belőle és nem utolsó sorban jól megeddzi a ritmusérzéket.

4. Pozicionáld jól a dumákat!

Szeretem az olyan reppeket, amiben egymás után jönnek a punchline-ok. Amikor a gondolat menet megáll magában is és a sor végén egyszerre áll össze a tartalom és a forma. Jól esik olyat hallani, mikor a sor utolsó szava teszi kerekké a marást. Egyszerre hallasz egy jó rímet és akkor esik le a jó gondolat is. Bírom azt, mikor az első sorban feldobják a labdát, a másodikban pedig lecsapják. 

Stand up előadók szokták csinálni, hogy: "bla-bla-bla-bla-bla POÉN, úgyhogy..." Úgyhogy mi?!
Ez bizonytalannak hat, mint aki nem bízik a saját dumájában. És általában szar is. Szeretem, ha jól odarakják a csattanót, jó helyre. BÁMM! Nézd meg, mit csinál a Kiss Ádám. Van, hogy a csattanó egy "bazdmeg".
És működik. A jól pozicionált marások jobban összeállnak az emberek fejében.

5. képviseld magad!

Ez közhelynek tűnik, de talán ez a legnehezebb. Amikor az ember elkezd szöveget írni, sokszor követ sémákat és hasonló húzásokkal próbálkozik,mint a kedvenc előadói. Ebben főleg az a baj, hogy ha mondjuk úgy akarsz reppelni, mint a FuraCsé, az valószínűleg nem fog menni... Amit ő csinál, az flowban, rímekben, stílusban is durva akárhogy nézed. De! Amit az csinál, aki olyan akar lenni, mint ő, az gagyi, vagy jó esetben semmilyen. Sémákat követő közepes reppekből van a legtöbb. Nem szarok és nem is jók. Annyian reppelnek, hogy ezzel lehet a legkevésbé kitűnni. Én pl. szívesebben hallgatok meg valakit, aki meglepően szar, vagy akár kibaszott kretén, mint valakit, aki közepes dolgokat hoz.
Ne járj más lábnyomában! Az egyedi dolgok jobban kitűnnek, akkor is, ha sok szempontból nem jók!

+1
Inspirálódj!

Ha látsz valami durvát, vagy vicceset, jegyezd meg, vagy írd fel! írj arról, amit láttál és írd le, amit gondolsz. így neked érdekes dolgokat tudsz közvetíteni az emberek felé. Ne azon gondolkozz, hogy vajon mi lehet érdekes az embereknek, csak írd azt, ami neked az. Amin nevettél, amin elgondolkodtál, vagy amitől szomorú lettél... Az életből inspirálódj, ne csak reppekből!

Azt ki kell jelenteni, hogy semmilyen kreatív területen nem létezik biztos módszer. Nézelődj, inspirálódj, írkálj és találd ki a saját módszered! A tanácsok mankók, de csak míg megtanulsz járni! 

Jövök még!