Biztos mindenkinek eszébe jutott már legalább egyszer , hogy "hallod írni kéne egy könyvet!" Ez általában ennyiben is marad, pedig azt hiszem mindenkinek van olyan gondolata, amit érdemes lenne leírni. 

Az már kevesebbeknek jut eszébe, hogy írni kéne egy könyvet, ki kéne adni és belerakni időt és energiát. Ha az ember ilyesmivel áll elő, rögtön elő jönnek a vészmadarak. Azt mondják, hogy könyvet nem lehet kiadni, ha első könyves vagy. Meg hogy senki nem olvas. Szóval senki nem adhat ki könyvet, aki még nem adott ki könyvet? Wat?!

Nem kell, hogy könnyű legyen, de végtelen sok példa van rá, hogy lehetséges. Igazából minden sikeres, publikáló író példa rá. Az emberek szeretik felhívni a figyelmet a buktatókra. Meg akarnak óvni a kudarctól, tudod. De engem nem kell megóvni a kudarctól. Senkit sem kell, azt hiszem. Az arra való, hogy tanuljunk és építkezzünk belőle. Úgy szegélyezik az utat, mint a majomfogók a forma1-ben. A kudarcok úton tartanak és ez nem csak az írásra igaz.

Na szóval én is így voltam. Egyszer csak azt gondoltam, hogy "bazdmeg írni kéne egy könyvet"  Aztán később már tudtam, hogy írnom KELL egy könyvet. Nem volt több feltételes mód. Ez a kattanás nem most volt, igazából már hónapok óta dolgozom rajta és mondhatom, hogy jól haladok vele. Villantok majd belőle, ha érdekel.

Ha te is írsz, vagy neked is megfordult a fejedben az írás, szívesen vennék pár tanácsot, észrevételt, tapasztalatot. Igazából bármit.
Ezért is csináltam ezt a blogot. Inspirálni és inspirálódni.

Jövök még!