Itt a Tipli 7. része! Az okmányiroda

2017. május 15. - Krausz Attila

Yeyo!
Szóval kész a könyv és ahogy ígértem, újra elkezdem kidobálni a részleteket!
Az első 6 részt itt olvashatod: TIPLI1 TIPLI2 TIPLI3 TIPLI4 TIPLI5 TIPLI6

TIPLI 7. rész
OKMÁNYIRODA

Aztán összejött a meló. Árufeltöltő. Nagyjából már tudtam, mi hogy megy és nem ért sok meglepetés. De az se volt jó. Ugyanazt éreztem. Hogy mi a faszért fecsérlem az időmet. Csak dolgoztam, aztán bújtam az internetet, hátha találok valami jobbat... De még egy hétre rá is árufeltöltő voltam, ráadásul éjszakás. Állandóan fáradt voltam,de legalább volt időm elkísérni a Raskót az okmányirodába. Úgyse ment volna el magától.

Szóval korán képbe voltam már. Nem is aludtam meló után, csak bevertem két kávét. Hívtam a Raskót, hogy merre van. Úgy vette fel a telefont, hogy azt se tudta, hol van. Akkor ébredt.
- Most ébredtél?
- Neem! Rég fenn vagyok tesóm... - mondta és ásított egy nagyot.
Valahogy rábírtam, hogy kapja össze magát és húsz perc múlva már úton voltunk. Jó korán akartunk érkezni, hogy hamar sorra kerüljünk... Szóval megérkeztük az irodába. Hallod. Tele volt emberrel. De rohadásig. Mindenki ült csöndben és gyűrögette a sorszámát. Leülni se volt hova. Tudtam, hogy a Raskó nem sokáig tud kussba maradni és már előre kíváncsi voltam, mikor fog kibaszni a szekus. Amúgy azt megnéztem volna. Egy görbe kis bácsi volt.
- Mekkora gyász van itt, te! – Mondta a Raskó jó hangosan. Sokan fel is kapták a fejüket, de senki nem szólt semmit. Én se. Ezzel nem lehetett vitatkozni.
Odalépünk az érintő panelhez, ami kiadja a cetlit. A Raskónak kurvára tetszett, nyoma-
tott magának vagy három darabot. Én addig leültem, mert nem akartam tovább égetni magam.
- Petike, gyere egy kicsit! – Mondta megint jó hangosan. Odamentem, hogy ne onnan ordibáljon.
- Hallod, segíts már nekem! Nézd már meg, mi volt a vége a tegnapi Szeged-Diósgyőrnek!
- Ezen?
- Ezen hát! Kétszer akkora, mint a monitorom, nehogy már ne legyen rajta net. – Mondta és közbe rá is mozdult egyet, mint a kávégépre.
- Ember, ez arra van, hogy kidobja a sorszámot. A tv-d is nagyobb, mint a monitorod, azt még sincs rajta internet, nem?
- Petike, öt rongyom van a meccsen! Nem volt időm megnézni és szétbasz az ideg, ha nem tudom meg. Ha csinálsz nekem internetet, veszek neked valamit!
- Ülj már le a seggedre, ember! Öt perce vagyunk itt és már most mindenki minket néz.
- Helyes. Jól teszik! – mondta, azzal az emberek felé fordult.
- Tiszteletem! Szóval tudja valaki, mi lett a vége a Diósgyőr-Szegednek? – Senki nem válaszolt.
- Ne csinálják már, nehogy már nem tudja senki. De azt tudják, mi volt a barátokköztbe, igaz? – mondta egyre szemtelenebbül.
Na, végre megjött a szekus tag. Megnéztem volna, ahogy hátracsavarja a Raskó karját, meg beletérdel a hátába.
- 0-1! – Mondta gyámoltalan egérhangon. A Raskó megörült és megpaskolta a kis tagot. Felém fordult és azt mondta:
- Na, mit mondtam Petike? – Nem mondott semmit, amúgy – Látod, mondtam, hogy ez nem szerencse! Ez tudomány, bazdmeg! Tudtam, hogy mi lesz és az is lett. Olyan vagyok, mint a Notredamusz!
Nagyon örült magának.
- 2.5xös szorzó, ember! – mondta lelkesen.
Amúgy ezen elgondolkodtam. Én két napig dolgozok ezért a pénzért, úgy hogy lehoz az életről. A Raskó meg bemákolja magának. Valamit tuti rosszul csinálok. Mondjuk nem cseréltem volna vele, de az ilyen apróságok mindig elvették a kedvem a kétkezi munkától. A telómnak szar az akksija és állandóan le van merülve, szóval nem volt mit nyomkodnom. A Raskónak meg 32 10ese volt. Nyomta a snake-et meg vigyorgott. Nem lehetett elrontani a kedvét. Illetve később kiderült, hogy el lehetett, csak valaki olyan kellett, aki jobban ért hozzá.
Végre én jöttem a sorban. Odamentem az ablakhoz. Egy életunt penge vékony szájú, békafejű öregasszony ült ott és minden szava sértően flegma volt. Megmondtam, mi kell, terítettem vagy öt kártyát, mint a pókerben, aztán kaptam egy új sorszámot a fotózáshoz. Pipa.
Aztán jött a Raskó. Mondta, hogy csókolom, személyi kell. A békafejű nő sorolni kezdte a szükséges okmányokat.
- Előző személyigazolvány, lakcím kártya, anyakönyvi kivonat, érvényes vezetői engedély...
A Raskó úgy nézett, mint felelésnél.
- Az nincs. – Mondta.
- Melyik nincs?
- Semelyik. Diákom van, az nem jó? – Mondta a Raskó és odaadta az egyetlen okmányát.
- Ez a diák igazolvány három éve lejárt. Keresse meg az anyakönyvi kivonatot és jöjjön vissza! – Ezzel befejezte és kérte a következő számot, de ugye az is a Raskó volt...
És kezdte megint, hogy higgye már el, hogy ő a Raskó Árpi. Mért hazudna bárki is ilyet? A nő tuti látott már nagyobb parasztot is és nem hatotta meg a szitu. Kérte a következő számot és a Raskó úgy rakta elé a harmadik cetlit is, mintha drillje lenne. Kurva vicces gyerek volt, láttam a nő fején. Jó látványosan megforgatta a szemét, aztán megint megnyomta a gombot, a Raskó meg baszhatta a drilljét...
- Kell a faszomnak személyi! Eddig se kellett. – Mondta magába, de azért jó hangosan. Jött is a kis szekus tag.
- Uram, inkább jöjjön vissza akkor, ha előkerül az anyakönyvi kivonata! – mondta minden tekintély nélkül.
A Raskó szót fogadott neki, mert őt bírta. Tőle tudta meg az eredményt.
De nekem még várnom kellett, úgyhogy a Raskó azért megvárt. Nem tudom, hogy emiatt e, de tényleg hamar sorra kerültem. Lőttek rólam egyet, azt pont elpislogtam. A második kép se lett jó, de nem akartam variálni, mondtam, hogy oké.Aztán léptünk, ahogy csak tudtunk. Már ott tudtam, hogy a Raskónak nem lesz személyije. Annyira azért nem akar dolgozni...
Aztán megint voltam a Dórinál angolozni.Már vártam is, kajak. Akkor is zilált volt és azt se tudta, hol áll a feje. De amúgy jól állt neki. Sztorizgattunk angolul, de ő közbe pakolt, meg rendezkedett. Nyújtózkodott meg hajolgatott. Amúgy az első összenézésből tudtam, hogy megint dugni fogunk. Gondoltam, király! Adott fel leckét múltkor, de addig a percig eszembe se jutott. Mondtam, hogy inkább csináljunk olyan szituációs játékokat, hátha el is felejti a leckét.
Működött, jól kiangoloztuk magunkat...
Hulla voltam, kijött rajtam a sok napos fáradtság és legszívesebben ott helyben elaludtam volna. De dolgom volt még. Jófej volt, csinált nekem egy kávét, mielőtt kirakott.